Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Vízrendezési és Társulati Osztály

Az ÉMVIZIG működési területe vízrendezési szempontból két területegységre tagozódik. Az északi nagy esésű területrész a hegy- és dombvidéki vízrendezés, a déli területrészen síkvidéki vízrendezés hatáskörébe tartozik.

A vízrendezés keretein belül feladatunkat képezi:

  • az ÉMVIZIG működési területén található kizárólagos állami tulajdonú és ÉMVIZIG kezelésű vízfolyások, belvízelvezető csatornák, vízhasznosítási főművek és tározók, valamint az előbb felsorolt létesítmények műtárgyainak a fenntartása, működtetése, kezelői feladatainak ellátása,
  • az ÉMVIZIG kezelésében lévő vízrendezési létesítményekkel összefüggő, vízrendezési létesítményt keresztező, megközelítő, vagy bármilyen módon érintő fejlesztések engedélyezési eljárásához szükséges vízfolyáskezelői és ingatlankezelői hozzájárulások elkészítése, kiadása,
  • az önkormányzatok, vagy egyéb gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által tervezett vízrendezési, belvízvédelmi és vízhasznosítási fejlesztések összhangjának megteremtése a tervezés közbeni szakvéleményezéssel, egyeztetéssel és adatszolgáltatással,
  • az Európai Unió Víz-keretirányelvében foglalt feladatok területi végrehajtása a felszíni vízfolyások és csatornák vonatkozásában.
  • az Igazgatóság kezelésében lévő véderdők, hullámtéri- és egyéb erdőterületek erdőgazdálkodási tervének elkészítése, az erdőterületek kezelése, fenntartása.

A Vízgyűjtőrendezési Osztály tagozódása

Síkvidéki Vízgyűjtőrendezési Csoport

Az Igazgatóság síkvidéki területét ÉNy-on és É-on a Budapest-Miskolc és a Miskolc-Szerencs-Sátoraljaújhely vasútvonal, valamint Sátoraljaújhely-Zemplénagárd között a Magyar-Szlovák országhatár, D-en és DK-en a Tisza Zemplénagárd-Újlőrincfalva közötti vonala határolja. A terület domborzatilag átmenetet képez a Bükk- és Zemplén-hegység alatti hegyláb-vonulattól az alföldi mély fekvésű területek felé, ezáltal belvízzel veszélyeztetett. Az 1908 km2 kiterjedésű síkvidéki területén 2178 km belvíz csatorna épült ki, ebből az ÉMVIZIG kezelésű csatornák hossza 770,701 km, a többi társulati, önkormányzati és üzemi kezelésű. (lásd: 11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelet az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízi létesítmények jegyzékének jegyzékéről). Az Igazgatóság kezelésébe tartozó csatornáknál kiépült torkolati szivattyútelepek összkapacitása 76,04 m3/s.

A síkvidéki területen három nagyobb belvízrendszert - Hejő-Csincse-Laskó, Taktaközi és Bodrogközi - különböztetünk meg, amely 7 belvízvédelmi szakaszra tagolódik: 08.01. számú Laskó-Csincsei, 08.02. számú Tiszavalk-Sulymosi, 08.03. számú Rigós-Sajózugi, 08.04. számú Inérhát-Tiszadobi, 08.05. számú Prügy-Taktaföldvári, 08.06. számú Bodrogzug-Törökéri és 08.07. számú Tiszakarád-Ricsei. A belvízrendszerek teljes területének mintegy 70 %-a mélyártéri terület, azaz a terepszintek a folyók (Tisza, Bodrog) mértékadó árvízszintjeinél alacsonyabbak. A fennmaradó 30 %-nyi terület a magasabb vonulatok, a mélyártéri területből elszórtan kiemelkedő halmok, dombok teszik ki.

Dombvidéki Vízgyűjtő-rendezési Csoport

A hegy- és dombvidéki terület 8 114 km2, beletartozik a Zempléni-hegység, a Cserehát, az Aggteleki-karsztvidék, a Heves-Délborsodi dombság, a Bükk- és az ország legmagasabb pontját tartalmazó Mátra-hegység. A terület határai: Északon az országhatár, délkeleten a Bodrog-folyó, és a Takta-övcsatorna, délen a Hejő-Szarda-övcsatorna, és a Budapest-Miskolc vasútvonal, délnyugaton és nyugaton a Tarna-patak vízgyűjtője. A dombvidéki terület egy része erdővel borított hegyvidék, jelentős része mezőgazdasági művelés alatt álló völgyoldal, és dombhát, valamint lakott terület.

A Mátrából lefutó szélsőséges vízjárású hegyi patakok, vagy a Bükk karsztforrásaiból táplálkozó vízfolyások, és a Zempléni-hegység érintetlen természetes állapotú vízfolyásai mellett, megtalálhatóak a mezőgazdasági területek közé szorított, kis esésű, sokszor időszakosan vizet szállító medrek is.

A dombvidéki területen lévő vízfolyások közül, állami tulajdonba és Igazgatóságunk dombvidéki vízrendezési szakágazatának kezelésébe 869 km tartozik. További mintegy 2200 km van társulati kezelésben, és hasonló nagyságrendet tesz ki a nyilvántartott, vagy még nyilvántartásban sem szereplő önkormányzati, üzemi és magántulajdonban lévő vízfolyások hossza is.

Igazgatóságunk kezelésében csak a nagyobb vízgyűjtővel rendelkező, jelentősebb vízfolyások alsó szakaszai vannak, melyeket társulati, majd önkormányzati vagy egyéb kezelésű szakaszok követnek. A hegy- és dombvidéki vízrendezés szakágazati feladatai közé tartozik még a jelentősebb, kizárólagos állami tulajdonban lévő, dombvidéki tározók, valamint a 2010-es árvizek után épült Bódva-völgyi szükségtározók és záportározók kezelése, üzemeltetése is.

A Laskó, Eger, Csincse, Hejő vízrendszerek vízfolyásai a dombvidéki területről kilépve, síkvidéki területeken haladnak át. Ezen vízfolyások alsó szakaszait a síkvidéki vízrendezési szakágazat kezeli. A Tarna és a Gyöngyös vízrendszerében lévő vízfolyások alsó szakaszai elsőrendű árvízvédelmi töltések között haladnak át. Itt a védvonalak kezelésével összefüggő feladatokat az árvízvédelmi szakágazat látja el. Mezőgazdasági vízhasznosítás

Működési területünkön az 1960-as évektől kezdődő öntözés-fejlesztések következtében a 80-as évek végére az öntözésre berendezett terület több mint 19.000 ha volt, melyen elsősorban a több száz hektár nagyságú Tsz. és állami gazdasági szántóföldi kultúrák nagy víznormákkal történő esőztető öntözése, (3619 ha esőztető öntözőfürt ) ill. legelők felületi öntözése történt. Az 1990-es években a mezőgazdasági üzemek átalakulása, a Tsz.-ek és állami gazdaságok megszűnése, a termőföld magánkézbe kerülése az öntözött területek egyértelmű csökkenéséhez vezetett. A több száz hektáros öntözőtelepek szétestek, földterület több tulajdonos kezébe került.

Az öntözött terület nagyságának csökkenése ugyanakkor egyenesen arányos a mezőgazdaságilag művelt területek sajnálatos csökkenésével. Igazgatóságunk működési területén 1992-ben a vízjogilag engedélyezett terület 19.027 ha, 1994-ben 17.719 ha, 1996-ban 15.794 ha, 1998-ban 15.553 ha, 2000-ben 13.771 ha, 2002-ben 11.018 ha, 2004-ben 10.491 ha volt.

Az évek átlagát tekintve az öntöző telepeinken, a beöntözöttség 1-2 csapadékos évet kivéve 20%-os. Bár a számadatok az öntözött terület egyértelmű csökkenését mutatták, megállapítható, hogy az öntözés iránti igény nem csökkent (az engedélyesek darabszáma jelenleg magasabb mint a 90-es évek előtt) csupán felváltották a több 100 ha-os esőztető öntözésre berendezett területeket a 3-10 esetleg 60-100 ha csepegtető öntözésre berendezett gyümölcsösök ill. kertészeti kultúrák. Jelenleg is közel 90 db kiadott vízjogi létesítési engedélyünk van 1.600 ha területre.

Új beruházásban épült jelentősebb csepegtető öntözőtelepek: Monok, Golop Arka-Korlát, Legyesbénye, Cigánd, Alsóberecki, Mikóháza, Nyékládháza, Lak-Szakácsi:, Füzesabony-Kerecsend-Demjén, Maklár, Kál, Kápolna. Ezen területeken gyümölcsösök, elsősorban alma, körte, barack, meggy csepegtető öntözését végzik.

Új jelenségként tapasztalható, hogy az engedélyesek (nehéz anyagi helyzetük miatt) csak minimális területre, ill. csökkentett vízmennyiségre kötnek szerződéseket, az általuk piacképesnek itélt növénykultúrák öntözésére. Vízhasznosítási főművek: üzemeltetésüket az ÉMVIZIG végzi. Főművek: Geleji tározó, Gyöngyös-Nagyrédei víztározó, valamint 113,7 km hosszú öntöző és kettős működésű csatorna.

Erdőgazdálkodás

Napjaink vízügyi erdőgazdálkodásának alapvető jogszabályi hátterét "Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról" szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) és a végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet adja. Igazgatóságunk területi adottságait tekintve a faállománnyal borított - erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező - területeink nagysága mintegy 2400 ha. Ebből 2150 ha a Tisza, Bodrog, Sajó és Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó területén, míg 102 ha a mentett oldalon terül el. Az elsődlegesen árvízvédelmi célokat szolgáló erdőterületünk csaknem 2000 ha.

Erdeink az úgynevezett védőerdő kategóriába tartoznak, nevezetesen az árvízvédelmi töltések hullámverés és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók part szakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza-tó térségében lévő erdősítések, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk.

Véderdeink korosztály összetétele a következő:

  • l évestől 10 évesig 244,2 ha
  • 11 évestől 20 évesig 142,4 ha
  • 21 évestől 30 évesig 370,9 ha
  • 31 évestől 40 évesig 543,6 ha
  • 41 évestől 60 évesig 465,0 ha
  • 61 évestől 80 évesig 351,2 ha
  • 81 évestől 100 évesig 79,5 ha

A fenti táblázat kizárólag az erdővel borított területekre vonatkozik, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre (207,5 ha) nem. A természetvédelmi területen lévő erdőterületeink térmértéke: 556,0 ha.

A Nemzeti Park igazgatóságokkal (BNP ANP, HNP) és a megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságaival (Miskolc, Eger, Debrecen) a kapcsolatunk megfelelő, illetve jónak minősíthető.

Társulati és Koordinációs csoport

  • irányítja és végzi az Igazgatóság területén működő Víziközmű Társulatok törvényességi ellenőrzésének ellátását, a lakossági panaszok kivizsgálását,
  • irányítja és végzi az Igazgatóság területén működő Vízitársulatok szakmai felügyeletét, és részt vesz a Társulatok által vállalt közfoglalkoztatási program koordinálásában,
  • ellátja a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletnek megfelelően az Igazgatóság egységeinél keletkező hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését az illetékes szervek/szervezetek felé,
  • részt vesz az Igazgatóság vízminőségi kárelhárítási tevékenysége során keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok elhelyezésének megoldásában, illetve az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok teljesítésében,
  • felelős szakértőként részt vesz az Igazgatóság által üzemeltetett szennyvíztisztító telep környezetvédelmi bevallásainak, ill. éves összefoglaló jelentésének elkészítésében, valamint az Igazgatóság Környezetterhelési Díj beválással kapcsolatos kötelezettségei teljesítésében,
  • részt vesz a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program területi végrehajtásának koordinálásában, folyamatos követésében és jelentések készítésében,
  • részt vesz a már lezárult HUSK és HUSKUA projektek után követési jelentéseinek elkészítésében,
  • közreműködik a Nemzeti Parkokkal és az illetékes Környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetéseken a felmerülő szakmai kérdések megoldásában, (Natura 2000 területek, mederfenntartási munkák engedélyeztetése stb..),
  • véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi, valamint települési területfejlesztési, - rendezési terveket, koncepciókat a víziközmű szakterületre vonatkozóan
  • közreműködik az EU Víz - Keretirányelvben meghatározott feladatok kidolgozásában és végrehajtásában a víziközmű szakterületre vonatkozóan,
  • részt vesz az Igazgatóság által kiadandó kezelői nyilatkozatok víziközmű részeinek összeállításában,
  • vízkárelhárításkor végrehajtja a védelmi szervezetben meghatározott feladatokat (határvízi összekötő, a Víziközmű Szakcsoport vezetője),
  • Környezetvédelmi, víziközmű ügyekben szükség szerint együttműködik a működési területen lévő víziközmű szolgáltató cégekkel, víziközmű társulatokkal, vízgazdálkodási társulatokkal, a polgármesteri hivatalokkal, a tervező cégekkel, az OVF-el, a területileg illetékes természetvédelmi- környezetvédelmi és egyéb társhatóságokkal, intézményekkel, a működési területtel határos VIZIG-ekkel, valamint a területileg illetékes szlovák vízügyi szervekkel.


Az Igazgatóság személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatása elérhető a linkre kattintva